probléma

Azt sem tudom már, hogy hány napja nem írtam. Tegnap bementünk este a városba a cinefestre, és jól éreztük magunkat, talán túlságosan is. Én biztos, úgy ahogy néhány ember. De igazából szégyellem magam, amiért ilyet csináltam, mert tényleg úgy érzem, hogy túlléptem egy határt. És rájöttem valamire. De igazából még gondolok csak erre, és nem tudom se leírni, se kimondni, mert olyan ijesztő lenne. És fura. Tényleg nagyon fura. Egyébként szerdán volt az angol lektorral óránk, és nagyon jó volt.

ajjaj

Ma ez egy érdekes nap volt. Ma voltam először külön matektanárnál. És találkoztam keresztanyukámmal. Beszélgettünk sokat végre, és találkoztam unokatesóm kutyusával. Olyan édes 9 hetes Westie. De már csütörtökön meg vissza kereszt németbe. Már megint nemfogunk találkozni karácsonyig. És fizikára bejött helyettesíteni az igazgatóhelyettes, és egyedül ültem az első padba, mert a padtársam fogta magát és elült. Ráadásul a szaktanterembe a hármas padba. Na mindegy érdekes egy történet volt. És megvolt a második bioszorientáció. De én nem is tudom mit akarok. Biztos voltam benne, hogy orvos akarok lenni, mert bemesélték nekem, hogy én az akarok lenni. De én nem akarok az lenni. Én kommunikációs egyetemre akarok menni. Akkor mivan? És ezt hogy mondjam el anyának? Nagyon mérges lesz az biztos. Apa megmondta nekem, hogy ő tudja, hogy nem az orvosira akarok én menni az biztos, de akkor még azthittem, hogy áá nincs igaza, jó lesz az. De nem, nem lesz jó. Én kommunikációs egyetemre akarok menni, és 18 éves akarok lenni, és szeretnék egy tetoválást, és egyedül lakni Pesten egy albérletben, esetleg egy nagyon jó baráttal. De még addig van 2 évem. És azt el kell tölteni valahogy. Csak kifogom bírni nem? És közölte velem Blanka, hogy ő sem tud elképzelni orvosként, csakúgy mint apukám se. Akkor ez már probléma igaz? Valóban nem nekemvaló az a szakma. Ajjaj. Ezért még kapni fogok a fejemre. És majd hallgathatom, hogy nem azért jársz az ország 5. legjobb gimnáziumába, hogy utána elmenj egy kommunikációs vagy filmművészeti egyetemre, és ne keress semmi pénzt. Orvos lesz belőled blablabla. De mi van azzal, hogy én mit akarok? Az számít valakinek? Vagy az csak engem érdekel? És olyan jó volt ma kereszttel beszélgetni. Aztán megjött nagyi Roli szülőiéről. De vele nemtudtam sokat beszélni, mert anya hívott, hogy jöjjek haza, mert tanulni kell. És kaptam csokit meg mogyorót németből. És finom a csoki. A mogyorót még nem bontottam föl. Azthiszem ennyi történt ma, vagyis biztos sokkal több, csak most hirtelen ennyire emkékszem. Amúgy tegnap beszéltem Blankával és elmondtam neki ezt az egyetemes cuccot, ő aztmondta, mondjam el anyának. De én nemmerem. Mi van ha majd csak a felvételi lapon látja meg? Vagy hogy van ez egyáltalán. És megyek szépkiejtési versenyre. Az új magyartanár szeretné. Szerintem a versmondóra is én fogok menni, de az a probléma, hogy még verset olvasni sincs időm, nemhogy tanulni. És azt is mondta a tanárnő, hogy menjek megint Arany János irodalmi versenyre. Hát nemtudom, hogy abból lesz-e valami. Mindenesetre szerdán felelünk a felvilágosodás kori irodalomból, Robinsonból és egy kicsit Gulliverből. Hoppá, mégiscsak tudtam írni többet. De nem törlöm ki a közepéről azt a részt, hiszen akkor azt írtam. És ezt nem fogom megváltoztatni.

.

haltak már bele tanulásba?

első

Azt hiszem, hogy az élet sokszor igazságtalan. De jó tudni, hogy mindennek oka van. Fura mondjuk, hogy akit egy éve a legjobb barátnőmnek tudhattam, most másnak a legjobb barátnője. És tavaly ilyenkor nagyon összevesztünk, de mindketten hibásak voltunk, és ezt mára beláttuk. És néha hiányzik, hogy ketten elmenjünk valahova. De most is jóba vagyunk, és ez jó. Azt hiszem. Ma pedig már legjobb barátként tudhatom azt a lányt, akiről nem gondoltam volna, hogy az lesz. Igazság szerint jóban voltunk, csak egyszerűen soha nem veszekedtünk, meg nem voltunk olyan igazán nagyon jó barátnők. Most úgy gondolom, hogy nekem ő lesz az a barátnő, aki életem végéig ott lesz mellettem, és együtt fogunk nagyon sok hülyeséget csinálni, és jó lesz. És mindent elfogunk mondani egymásnak. Tegnap olyan jó volt. Blankával meg Fannival elmentünk a városba és mekiztünk aztán meg beültünk a frei cafeba. És a pláza előtt ott voltak Kecsóék is. És olyan  volt elbeszélgetni végre valakivel. És csütörtökön vizsgázom bioszból ÁÁÁÁÁ. Tanulni kéne.

Ez volt az első bejegyzésem és azt hiszem ez naplószerű blog lesz. Így legalább ide kitudom önteni a lelkem.